A rendszerváltás után egyre több logisztikai ügyintézőre van szükség
A logisztikára úgy tekintenek Magyarországon, mint a hazai gazdaság kulcságazatára, hiszen országunk központi elhelyezkedése miatt a régió egyik elosztó központja, raktárbázisa lehet, ahonnan más régiókba kerülhetnek a távolról érkező árukészletek. Azonban azt is el kell ismerni, hogy a rendszerváltás után, azaz 1990 után hazánk elmulasztotta azt a lehetőséget, hogy Közép-Európa logisztikai központjává váljon, pedig Magyarország számára ez egy jelentős kitörési pont lehetett volna. Hiába hangoztatjuk, hogy az ország földrajzi elhelyezkedése eleve erre a központi szerepre jelöli ki, Kínából nézve egy-két száz kilométer jobbra vagy balra nem okoz problémát, így a szomszédos országok is hasonló szerepre törekednek.
Uniós támogatások és az újraiparosítás politikája
Mindenesetre biztató, hogy az elmúlt évtizedekben egyre több felkészült szakember, logisztikai ügyintéző tevékenykedik az ágazatban. Ráadásul a kormányzat az uniós támogatások jelentős részét fordítja logisztikai fejlesztésekre, ahol a megjelenő új kapacitásokban logisztikai ügyintéző munkatársak dolgozhatnak. Mindemellett az újraiparosítás állami programjának köszönhetően egyre több új gyár, termelő egység kezdte meg működését, elég ha csak a Mercedesre vagy a citromsav-gyárakra gondolunk. Ezek a globális vállalkozások vagy külső logisztikai szolgáltatókat vesznek igénybe, vagy saját BTS-típusú raktárakat építtetnek maguknak, ahol a logisztikai tevékenységeknek csupán egyes részeit szervezik ki külsős szakértőknek. Bármely módszerről is beszélünk, a rendszerek logisztikai ügyintéző szakemberek munkáját igénylik, így minél több szereplő jelenik meg a feldolgozóiparban, különösen az autóiparban és a hozzá kapcsolódó tevékenységi körökben, annál több logisztikai ügyintéző állhat munkába versenyképes fizetésért, hiszen a szolgáltatók jelentős része nemzetközi cég.
Az új logisztikai stratégia még több logisztikai ügyintézőnek ad kenyeret
További bizonyítéka, hogy a kormányzat észbe kapott a logisztikát illetően, hogy végre 2013-ban elkészült a Nemzeti Logisztikai Stratégia, amely meghatározza Magyarország szerepét a jövőben, így a logisztikai ügyintéző munkatársak számára is egészséges jövőkép bontakozik ki. Mindemellett a K+F+I stratégia is megszületett, így komplex gazdaságfejlesztés keretében bővülhet a hazai logisztikai ágazat és erősödhet régiós versenyképessége. A logisztikai stratégia feladata röviden, hogy hazánkban a következő uniós ciklusban, így 2014-2020 között a logisztikai erőforrások, az innováció és a kapcsolatrendszer fejlődésével növekedjen a logisztikai ágazat hozzájárulása az ország versenyképességéhez, és Magyarország legyen középtávon a térség egyik logisztikai centruma, amely természetesen a logisztikai ügyintézők perspektíváját is nagy mértékben növeli. Jelenleg a hazai szektor három fő irányba tekint, így az európai uniós; a Kárpát-medencei együttműködés és a V4 országok regionális térsége; valamint a keleti kapcsolatok (Kaukázustól indulva Délkelet-Ázsia országai) határozzák meg az ágazatot. Számos kihívással is meg kellett küzdeniük a szakembereknek, így a logisztikai ügyintéző munkatársaknak is, hiszen az elektronikus útdíj és az ekáer bevezetése jelentős mértékben befolyásolja az ágazat mindennapjait.
E-útdíj
A hazai logisztika szempontjából elsősorban a közúti fejlesztések a jelentősek, így a szomszédos országokhoz képest (kivéve persze Ausztriát) kiemelkedő autópálya-infrastruktúrával rendelkezünk, amelynek eredményeként nem csak a hazai fuvarozók, teherszállítók, hanem a külföldi konkurencia is gyorsabban célt érhet. Vagyis tranzitországgá váltunk, és a sok száz milliárd forintból fejlesztett gyorsút-hálózatunk előnyeit a szomszédos országok élvezték, így az állam az infrastrukturális beruházásokkal kvázi a hazai cégek, köztük a logisztikai ügyintézők munkájának konkurenciáját támogatták. Az e-útdíjat, vagyis a használatarányos útdíjat nagy késéssel – mintegy hat éves mulasztást pótolva – uniós kényszerből vezették be végül 2013 júliusában, így a tranzitszerepünk csökken, és kevesebb forrást kell majd autópálya-karbantartásra fordítanunk. A felkészülési idő nélküli bevezetés gondot jelentett a mindennapokban, így a logisztikai ügyintézők munkáját is befolyásolta, azonban azóta számos finomhangolásra került sor, amely a napi működést mára már normális kerékvágásba terelte.
Ekáer
A másik jelentős változás a logisztikában, amely a logisztikai ügyintézők munkáját is érintik, az az ún. ekáer (elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer) bevezetése, amelyet még a használatarányos e-útdíjnál is gyorsabban állítottak alkalmazásba 2015-ben. A sietség oka, hogy a szállítmányozással összefüggésben immár nemzetgazdasági szinten is kimutatható veszteséget könyvelhetett el az állam, hiszen sok esetben fiktív módon fuvaroztatták az árukészletet, miközben az áfát visszaigényelték. Vagyis a kormányzat elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszere az áfa- és adócsalások csökkentését, az áruk útjának valós nyomon követését és a gazdaság fehérítését tűzte ki célul. A logisztikai szakmai szervezetek itt is további finomításokat javasolnak, hogy a nemzetközi szállítmányozók ne kerüljék el az országot, és valóban biztosítva legyen a tervezett több száz milliárd forintos bevétel.
